A sokszínűség, mint a munkahely elengedhetetlen eleme
Mit is jelent a munkahelyi sokszínűség? Erről a kérdésről először talán a kulturális, a nemi vagy az életkori sokszínűség jut az eszünkbe. Ha jobban megnézzük azonban, akkor minden egyes munkatárs, lévén, hogy eltérő családi háttérből jön, és eltérő története van az életének, egyedi, és megismételhetetlen tapasztalatokat hordoz magában. Ebből fakadóan pedig teljesen különbözőképpen láthatjuk ugyanazt a helyzetet.
Ha a sokszínűség előnyeit kellene megindokolni, Meredith Belbin, brit kutató és vezetési tanácsadó csoportszerepekkel kapcsolatos kísérletét lehetne példaként állítani. Belbin felfedezte, hogy akkor, amikor nagyon hasonló – és nagyon jó – képességű embereket helyezett el egy csoportba (ún. „Apolló” csoportokat alakított ki), akkor egész egyszerűen minden egyes csoporttag ugyanazt a csoportszerepet akarta betölteni. Ez a „két dudás nem fér meg egy csárdában” esete.
Ha viszont minden csapatban különböző erősséggel bíró tagok kerültek: volt egy „csapatjátékos” – aki a csapat lelke, a csapatszellem felelőse; egy „forrásfeltáró” – aki a csapat nevében szívesen szólít meg például külső támogatókat, és alakít ki kapcsolatokat a csoport céljainak eléréséhez; az „ötletgyáros” – az ötletek hozója, és mellette egy „helyzetértékelő” is – aki egészséges kritikájával lehozza a csapatot a földre az ötletelés közepette; és persze egy „lezáró” is – aki garantálja a projektek lezárását; nos, ebben az esetben már teljesen jól működött a csoport. Hiszen mindenki azt csinálta, amiben a legjobb, és az emberek egymás komplementereként működve, kiegészítették egymást.
Nekünk, a HILL-ben, a sokszínűség a mindennapi életben azt jelenti, hogy a leghétköznapibb tulajdonságaink terén kiegészítjük egymást. Népszerű, a kiválasztási folyamatban is gyakran használt HCA tesztünk személyiség moduljára alapozva azt mondhatnánk, hogy vannak kollégáink, akik a "take it easy" hozzáállással jellemezhetők. Ők azok, akik tudják oldani azon aprólékos, és nagyon precíz kollégák szorongásait, akiknek ez nehezebben megy, de akik ugyanakkor lelkiismeretesebben végzik a munkát, mint bárki más. Egy másik példa azok a kollégák, akik szívesen és sokat is beszélnek, társaságkedvelők (extravertáltak), és akik nagyon szívesen járnak rendezvényekre, és létesítenek kapcsolatot ügyfelekkel, míg másokra inkább a mélyebb témákban, komolyabb beszélgetésekben lehet számítani, például a jelöltjeinkkel való one-on-one interjúkon, teszt kiértékeléseken.
Természetesen, nálunk is megjelenik a hagyományos értelemben vett sokszínűség: egymás mellett dolgozik a baby boomer, az x generáció, és megtalálhatjuk az y és z generáció képviselőit is. Együtt dolgozunk humán erőforrás, pszichológia, közgazdász, biológus és marketinges diplomával a kezünkben. Együtt dolgozunk férfiként és nőként. Azért személyiségtesztjeink – pontosabban az IQ teszt – alapján, még mindig azt mondhatjuk, hogy a nők általában jobbak verbális készségek szempontjából, a férfiaknak pedig sokkal jobb a mentális forgatási képességük, mindemellett kijelenthető, hogy a cikk írójának, nő létére „férfit megszégyenítő” mentális forgatási képessége van 😊.
Jó tanács, hogy inkább keressük, minthogy ellenálljunk a sokszínűségnek. Így tágul a világunk, a nézőpontjaink, ahhoz képest, ha mindig csak az azonos nézőpontú személyek társaságát keresnénk. Bár biztonságosabb lenne a már ismert dolgokat választani, de így talán sosem tudjuk meg, mi rejlik a fal másik oldalán…
